| Sophie Marceau
Az 1966. november 17-én született Sophie Maupu egészen 14 éves koráig nem is sejtette, hogy színésznő lesz belőle. A Párizs elővárosában, Gentillyben élő család feje teherautósofőr volt, és remélte, hogy kislánya rendes foglalkozást választ majd magának. Az iskolás Sophie egy barátnőjétől megtudta, hogy Claude Pinoteau rendező új arcokat keres a Házibuli című, tizenéveseknek szóló filmjéhez. Sophie megkapta a szerepet, meg egy új vezetéknevet hozzá kedvenc pantomimművésze, Marcel Marceau után. Az ifjúság rajongott érte, és a kritika is elismerte, hogy tehetséges. Két évvel később A házibuli folytatódik című moziban szintén szerepelt, s 16 éves létére igen kedvező szerződést kapott a Gaumont filmvállalattól - egymilló frank ütötte a markát, ráadásul megkapta a legígéretesebb tehetségnek járó César-díjat.
A Gaumont kis kedvence
Sophie tehetségére és szépségére hamar felfigyeltek
Sophie tehát színésznő lett, s rögtön sztárrá is vált. A Gaumont azonban egy olyan filmben akarta szerepeltetni, ami nem nyerte meg a tetszését - Jerzy Zulawski L’Amour Braque című mozijáról van szó -, s bár kényszeredetten eljátszotta Maryt, lesújtó véleménye volt a moziról: „Erőszakos volt és kicsit rasszista. De a Gaumont-hoz tartoztam, én voltam az ő kis kedvencük, így hallgatnom kellett rájuk. De ez elviselhetetlen volt. Sétáltam a Champs Elysées-en, és azon tűnődtem, mit tegyek. Attól tartottam, ha felrúgom a szerződést, lecsukhatnak, és semmi kedvem sem volt börtönbe menni.
Színpad és rendezés
Sean Bean ölelésében az Anna Kareninában
Ezt sikerült elkerülnie, s jöttek a további filmszerepek, majd színpadon is kipróbálta a tehetségét, 1991-ben debütált Jean Anouilh Euridiké című drámájában, és megkapta érte a legígéretesebb tehetségnek járó Moliére-díjat. A Theatre de Arts Herbertot-ban Eliza Doolittle-t játszotta a Pygmalionban.
Marceau más műfajba is belekóstolt, rendezett egy 9 perces rövidfilmet L’aube a l’envers címmel és könyvet írt, a La menteuse (A hazug) elnyerte az olvasók tetszését.
Sophie ismertebb filmjei: Egy párizsi diáklány, Az éjszakáim szebbek, mint a nappalok, Zsaruszerelem, Kellemes húsvéti ünnepeket!, Huhogók, A kék hang, Fanfan.
Mel Gibson: Ez a nő gyönyörű!
A rettenthetetlenhez Mel Gibson választotta ki
1995-ben nagy kiugrást jelentett számára Isabelle hercegnő szerepe Mel Gibson oldalán A rettenthetetlenben, ez volt az első angol nyelvű mozija. Amikor megkérdezték Gibsont, miért éppen Sophie-t választotta Isabelle alakjának megformálására, így válaszolt: ”Ez a nő gyönyörű, francia és nagyon jó színésznő. A figurának legalább kettővel rendelkeznie kellett, de Sophie-ban megvan mind a három.
Az Anna Kareninában Ralph Fiennes oldalán a címszerepet alakította, majd a Szentivánéji álom-feldolgozásban Hippolytát formálta mmeg. A kamaszlányból szép nő lett, s magánéletében is megtalálta a boldogságot a nála 24 évvel idősebb Jerzy Zulawski rendező oldalán, s 1995-ben megszületett fiuk, Vincent.
1999-ben Bond-lány lett Pierce Brosnan 007-es ügynöke mellett A világ nem elég című moziban. Eljászotta Belphégort is, a hatvanas évekbeli Juliette Greco-szerepet vállalta el, s kísértett a Louvre-ban... Ezt követően Zulawski új filmjében, a La Fidelitében állt megint kamera elé.
Az aktív állatvédő
Pierce Brosnannal A világ nem elég című James Bond-filmben
Sophie határozottan ellenzi a véres sportokat, Brigitte Bardot-hoz csatlakozva fellépett a gironde-i galamblövészet és a provence-i bikaviadal ellen.
„Megvetek mindenfajta erőszakot. Az én szememben az a torreádort, aki kínozza a bikát, elveszti az emberi méltóságát, mivel nem becsüli az életet, ha részt vesz ebben a halálos játékban.
Sophie Marceau-nak volt egy régi vidéki háza Seine-et-Marne-ben, ahol szívesen töltötte a szabadidejét, és a környezet jót tett a fiának is, de kénytelen volt megválni tőle, mivel a vadászok rálőttek a macskáira, egyik kutyáját, a Lolita nevű, 11 éves cocker spánielt pedig ellopták.
A színésznő aktívan tevékenykedik az állatvédelemben, továbbá az ő védnöksége alatt működik az Arc-en-Ciel (Szivárvány) nevű szervezet, amely anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy beteg gyermekek álmai megvalósulhassanak. Szerencsére Vincent-nek, Marceau kisfiának nincs szüksége erre...
Beszélj a szerelemről!
Rendezés közben (Beszélj a szerelemről!)
Anyja álmai azonban egyre nyomasztóbbak lettek, ugyanis úgy érezte, pontot kell tenni 15 éve tartó házassága végére. A válás mindkét felet megviselte, Sophie úgy érezte, fel kell dolgoznia magában ennek a kapcsolatnak a történetét, s ennek eredménye lett a Beszélj a szerelemről! című film, amelyet olyan sikeresen rendezett meg, hogy 2002-ben a montreali nemzetközi filmfesztiválon megnyerte vele a legjobb rendezőnek járó díjat. A színésznő nem is tagadja, hogy a mozi saját magánéletéből táplálkozik: - Azt a pillanatot akartam megfogni, amikor a szerelemnek már vége, megszűnik az, ami összetarthat egy kapcsolatot. Ilyenkor az ember a saját bukását éli át…
Szerencsére Sophie sem rendezőként, sem nőként nem élte át még egyszer ezt a pillanatot. A mozija sikeres lett, és a magánéletben is talán rátalált újabb társára: Jim Lemley producerről van szó, akitől második gyermeke, Juliette született. Marceau azonban nemcsak a családdal foglalkozik, hanem újra a kamera elé állt, 2003-ban Rob Reiner Alex and Emma című filmében szerepelt. A Dosztojevszkij regénye nyomán készült filmben a főszereplő Luke Wilson és Kate Hudson mellett Sophie is jelentős szerepet kapott. Most forgatja a Je reste! című vígjátékot, amit Diane Kurys rendez. Partnerei Charles Berling és Vincent Perez. - Nagyon élvezem a forgatást, de szeretném, ha egy kicsit több időm lenne - nyilatkozta. - Együtt lehetnék a gyerekeimmel, elmehetnék néhány tárlatra, hiszen imádom a festményeket. De persze szakítok időt Jimre is, és új terveket forgatok a fejemben…
Ellesett budapesti pillanat
Másfél nap Budapesten
A forgatás és a gyereknevelés között Sophie 2003. április végén szakított időt, hogy Budapestre repüljön a 7. Francia Filmnapok és rendezői műve premierjének tiszteletére. A francia delegáció tagjaként másfél napot töltött Budapesten. Ez alatt számtalan interjút adott, melyekben őszintén beszélt érzelmeiről, filmjeiről, további terveiről. Sármos, természetes, közvetlen, okos, kedves embert ismerhettek meg benne azok a szerencsés kevesek, akiknek alkalmuk nyílott beszélgetni vele. Karcsúsága már-már kóros soványságnak tűnhetett némelyek szemében, de az vitathatatlan, hogy a francia színésznőből, a kétgyermekes családanyából sugárzott a szépség és az energia.
Belphégor: Sophie, a rémisztő...
Sophie Marceau filmjeiből:
Házibuli (La Boum, 1980)
A házibuli folytatódik (La Boum 2, 1982)
A rettenthetetlen (Braveheart, 1995)
Anna Karenina (Anna Karenina, 1997)
Szentivánéji álom (A Midsummer Night’s Dream 1999)
A veszett kutya (Lost and Found, 1999)
A világ nem elég (The World Is Not Enough, 1999)
Belphégor - A Louvre fantomja (Belphégor - Le fantome de Louvre, 2001)
Beszélj a szerelemről! (Parlez-moi d'amour, 2002) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
